Zöld Baranya - Tettek és eredmények

A Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány időszakos hírlevele

2026. augusztus

Korai hőhullám – telt ház Szigetváron

A június végi tartós hőhullám alaposan feladta a leckét a madármentéssel foglalkozó civil szervezeteknek. Ebben az időszakban az énekesmadaraknál a második költések még javábban zajlottak, illetve az évente csak egyetlen költést produkáló fajoknál (pl. sarlósfecske) a fiókák nagyrészt csak közepes fejlettségűek voltak. Az épületek réseiben, zugaiban megbúvó fészekaljak nehezen tűrték a hőséget. A fiókák sok esetben még röpképességük elérése előtt kiugráltak a fészekből, és ha sikerült túlélniük a magasból történő zuhanást, a földön lapulva várták sorsuk jobbra fordulását. Szerencsés esetben az értük aggódó madárbarátok kezébe kerültek, akik eljuttatták őket a Szigetvári Madármentő Állomásra.

Az állomásra ebben az időszakban szinte tömegesen érkeztek a madarak. A legkritikusabb napokban 112 fióka etetéséről kellett gondoskodnunk egyidejűleg. Mindez azt is jelentette, hogy június végéig már több madarat fogadtunk be, mint tavaly egész évben.

A közepes nagyságú fajok esetében (pl. vércse, csóka, füleskuvik) a legnagyobb probléma, hogy az épületek szűk nyílásaiban (szellőzők, üregek stb.) a fiókák amúgy is nehezen férnek el, és innen az élelemért való tülekedés közben még normális időjárási körülmények között is gyakran kipottyannak. Ha pedig korán jön a hőhullám, akkor a nagy hőség elviselhetetlen számukra, és életben maradási ösztönüktől hajtva idő előtt elhagyják a fészkelőhelyet.

Akadnak más problémák is. A barna rétihéja az egyetlen olyan ragadozó madár, amely a nádasokban fészkel. Az állomány az utóbbi évtizedekben jelentősen megerősödött, és egyre gyakrabban fordul elő, hogy a madarak nem a nádasokban, hanem a gabonában raknak fészket. Aratás idején a fiókák viszont még röpképtelenek, ezért a fészekaljakat gyakran halálra tapossák a nehéz gépek. Szerencsés esetben a kombájnok és a traktorok vezetői észreveszik a kalászosok között megbúvó fiókákat, de a legtöbb esetben esélyük sincs a túlélésre.

Idén a vármegye három különböző helyéről kaptunk rétihéja fiókákat, alig néhány napos eltéréssel. Nekik szerencséjük volt, mert a betakarításkor a gépkezelők még időben felfigyeltek rájuk. A mentőállomásra kerülve sérülést nem találtunk rajtuk. Különböző korúak voltak, de jól tűrték egymás társaságát, mintha fészektestvérek lettek volna. Felnevelésük nem okozott különösebb gondot, mert azonnal elfogadták a nekik felkínált táplálékot, és később jó kondícióban szabadulhattak ideiglenes fogságukból. Öt hétig élvezték vendégszeretetünket, és teljes röpképességük elérése után augusztus elején nyerték vissza szabadságukat.

A nyár folyamán jócskán érkeztek hozzánk a lakott területeken fészkelő galambfélék (örvös galamb, balkáni gerle, parlagi galamb) példányai is. A fészkekből kiesett fiókák vagy az autók által elütött, elsodort példányok egy része a súlyos sérülések miatt sajnos menthetetlennek bizonyult, de többségüket sikerült visszaadni a természetnek.

A fehér gólyák fiókái idén is július elejétől kezdve bontogatták szárnyaikat, és az első fiókák már a hónap elején kirepültek a fészkekből. Több esetben azonban még gyengének bizonyultak a hosszabb távú repülésre, és a fészkek környezetében található köztereken vagy kertekben landoltak. Idén nem volt jó a „gólyatermés”, de a korábbi éveknek megfelelő számban érkeztek hozzánk fiókák. Somogy vármegyéből augusztusban még egy frissen kirepült fekete gólyát is kaptunk. Az egyik község portájának udvarába repült be, valószínűleg táplálék után kutatva. Befogása után hozzánk került, és elvegyült a többi gólya társaságában.

A gólyákat csak néhány napig tartjuk bezárva a röpdékben, aztán kedvük szerint szabadon közlekedhetnek az udvarban. Így az etetésük is sokkal egyszerűbb, és amikor már megerősödve érzik magukat, szabadon elrepülhetnek. Esténként egyébként mindig visszasétálnak a röpdékbe, és biztonságos körülmények között éjszakáznak. A madarak többsége még mindig a mentőállomáson tartózkodik, de reményeink szerint rövidesen megkezdik vonulásukat.

A mentőállomás működésének történetében vándorsólyom még nem került hozzánk. Május végén viszont kaptunk egy fiatal példányt, amely Pécsen, az egyik családi ház kertjében próbált zsákmányt szerezni. Ez akkor nem sikerült neki, és olyan erősen csapódott a kerítésnek, hogy nem tudott tovább repülni. Kisebb zúzódásokon kívül szerencsére más baja nem esett, de az egyik szárnyán a nagy evezőtollak részben megsérültek, amiket el kellett távolítani. Amíg ezek a tollak nem fejlődnek ki teljesen, addig a sólyom nem engedhető szabadon, mert csökkent röpképessége miatt képtelen a zsákmányszerzésre. A madár lábadozása még ma is tart, de a tollak lassú fejlődése miatt úgy döntöttünk, hogy a sólymot további kezelésre átadjuk a Fővárosi Állat- és Növénykertnek. Ott tágasabb röpdében lehet elhelyezni, és megkap minden olyan kezelést, ami végleges gyógyulását biztosítja.

Ragaszkodó vadkacsa

Júniusi hírlevelünkben hírt adtunk egy tőkésréce-fióka sikeres felneveléséről. A madár a mentőállomás baromfiudvarának lakójaként testben és tollazatban szépen gyarapodott, és mára anyányi vadkacsává fejlődött. Most már kiválóan repül, és időnként huzamosabb ideig elhagyja nevelésének környezetét. Rendszeresen kilátogat a szomszédos területekre, és gyors szárnycsapásokkal, nagy köröket leírva térképezi fel a környéket. Éjszakára viszont mindig visszatér a tyúkok közé, csak ott érzi magát biztonságban.

Vadmadárról lévén szó, nem szerettük volna, ha még tovább velünk marad, ezért úgy döntöttünk, hogy távolabb szállítva engedjük szabadon. Elvittük hát a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásra, ami számunkra már elég nagy távolságnak tűnt, és a kacsát természetes életterében engedtük el. Előtte természetesen gyűrűt kapott a lábára, ezt nem hagyhattuk ki. Elengedéskor a kacsa nem repült le a vízre, hanem a magasba felkörözve gyorsan eltűnt a szemünk elől. Gondoltuk, ezzel vége is a barátságunknak. De nem így történt!

Kora este a baromfiudvar itatóinak feltöltésekor egyszer csak nagy szárnysuhogást hallottunk, és egy kacsa jelent meg a földön landolva. Gyűrűjét csipkedve - mintha mi sem történt volna - betotyogott a tyúkok közé, és madarunk azóta is itt éli világát. Az elengedés és a visszaérkezés között mindössze három óra telt el. Sumony és Szigetvár között a távolság légvonalban alig 12 km, aminek leküzdése nem okozott különösebb gondot a madárnak. Számunkra viszont feladta a leckét. Vajon meddig marad velünk? Ha még távolabb szállítjuk, mondjuk 50-100 km-re, akkor is vissza fog térni? Egyelőre még kivárunk, de bízunk benne, hogy ősszel elrepül vadon élő fajtársai közé.

Fekete gólyák – közel a mélyponthoz

Az aszályos időjárás idén is kedvezőtlenül befolyásolta a fekete gólyák költéseinek sikerességét. A faj főleg az ártéri kiöntésekben, holtágakban, szántóföldi vízállásokban, sekélyvízű csatornákban szerzi táplálékának nagy részét. Idén viszont elmaradt a nagy folyók áradása, és már nyár elejére kiszáradtak az időszakos vízállások. A zsákmányállatok hiánya miatt a költő pároknak kevés esélyük maradt nagyobb fészekaljak felnevelésére.

A téli fészektérképezések során a gólyák 6 új fészke került elő, a régi fészkek közül viszont ugyanennyi semmisült meg. A váltófészkekkel együtt továbbra is 32 fészek adatai szerepelnek vármegyei nyilvántartásunkban.

A gólyák a tavaszi visszaérkezésük során ismét 17 fészket foglaltak el, de ezek közül 2 fészket csak magányos gólyák laktak, további 2 fészekben pedig a gólyapárok a tojásrakásig sem jutottak el. A ténylegesen költő 13 párból mindössze 5 pár költött eredményesen. Ezek összesen 8 fiókát neveltek fel (2x1, 3x2), még hármas fészekalj sem fordult elő. Beszédes adat, hogy a gólyák által legsűrűbben lakott részen, a Duna árterében a 7 költő párból 6 már igen korán abbahagyta a költést, és a sikeresen költő pár is csak egyetlen fiókát reptetett ki.

Évek óta aggódva figyeljük a fekete gólyák próbálkozásait. A költési eredmények az utóbbi tíz évben átlag alattiak voltak. Az ideinél rosszabb eredményt csak 2022-ben produkáltak a madarak. Akkor mindössze 6 fióka repült ki az ismert baranyai fészkekből.

Barna kánya statisztika

A fészektérképezések során a kányák 12 új fészkét találtuk meg, a régi fészkek közül viszont 9 semmisült meg. Jelenleg 25 fészek szerepel baranyai nyilvántartásunkban. Ezek közül idén is 18-ban figyeltünk meg kotló madarakat, a tavalyihoz képest a helyzet nem változott. Beazonosítottunk 11 olyan revírt is, ahol a fészkek pontos helyét nem ismerjük. Ez alapján a költő párok számát legalább 29-re becsüljük. A faj esetében fészekalj-vizsgálatokat nem végzünk, de az egyik fészek esetében tudjuk, hogy a szülőmadarak 2 fiókát reptettek ki.

Fekete gólya – Meddig „él” egy fészek?

Sorozatunk folytatásaként most a fekete gólyák fészkeivel kapcsolatos statisztikai adatokat elemezzük. A fajvédelmi program 1984-es kezdete óta 2025-ig bezárólag a gólyák 222 fészkét találtuk meg Baranyában. Ezek közül 186 fészek semmisült meg az idők folyamán. Az alábbi táblázatban ezeknek a korát mutatjuk be. Az év rovatban a 0 szám azt jelzi, hogy a megtalálás évét követően a fészek már a következő év tavaszára megsemmisült, az esetszám pedig azt jelenti, hogy ez eddig hány alkalommal fordult elő. A többi adat pedig értelemszerűen a későbbi évekre vonatkozik.

A gólyák nagy, masszív fészket építenek, de azokat gyakran rakják kinyúló oldalágak Y alakú elágazásaiba, sokszor csak 5-6 méter magasságban. Ha a madarak folyamatosan lakják az ilyen fészkeket, akkor azok megnövekedett tömege miatt gyakori a leszakadás. A táblázatban látható, hogy a fészkek közel 70%-a már az 5 éves kort sem érte meg. Ezek zömét Y alakú elágazásokba rakták a madarak. Akadnak 10 évnél hosszabb ideig létező fészkek is, de arányuk mindössze 4,1%. Ezek kivétel nélkül törzselágazásokba épültek, ahol kicsi a leszakadás veszélye még a megnőtt tömeg ellenére is. Az ilyen fészkek részben a fák kidőlése miatt semmisültek meg, részben pedig több éven keresztül lakatlanok maradtak, és a fészekanyag folyamatosan potyogott le a fákról. Összességében a fészkek átlagos kora 3,7 év.

A fészkek védelmét némileg megkönnyíti a viszonylag hosszú élettartam, viszont problémát jelent a korai megsemmisülés esetén, hogy a gólyák a régi helytől gyakran nem a közelben, hanem több km távolságban telepednek meg újra. Az új fészkek felkutatása ilyen esetekben akár több évet is igénybe vehet, és fennáll annak a veszélye, hogy a fészkes erdőrészletet már kivágják a fészek megtalálása előtt. Az erdőtulajdonosok, kezelők részéről a gólyák esetében nagyobb tolerancia szükséges, mert a költések sikeressége érdekében foganatosított hatósági korlátozásokat esetenként hosszabb ideig szükséges fenntartani.

A fekete gólyák nagyon ritkán foglalják el más fajok fészkeit. Eddig mindössze 3 ilyen esetet ismerünk, 2 esetben egerészölyvek, 1 esetben pedig héják voltak a kárvallottak. Az alábbi táblázatban viszont azt mutatjuk be, hogy eddig milyen madárfajok foglalták el a gólyák fészkeit. Ez az esetek 11,3%-ban fordult elő. Látható, hogy az egerészölyv szerepe meghatározó ebből a szempontból. Érdekességnek számít a vadmacska „fészekfoglalása”. Ez rávilágít arra, hogy a szőrmés ragadozóknak (vadmacska mellett pl. a nyuszt) is szerepe lehet abban, hogy egy-egy fészek a következő költési időszakban miért marad lakatlan.

Kedves Olvasó!

Természetvédelmi munkánk folyamatossága és sikeressége, valamint a Szigetvári Madármentő Állomás hatékony működése jelentős részben a magánszemélyek tárgyi és pénzügyi támogatásától függ. Hírleveleinkből lemérhető, hogy az adományokat milyen célokra fordítjuk, illetve azok hogyan hasznosulnak. Amennyiben tevékenységünket fontosnak és eredményesnek ítéli, kérjük, legyen Ön is segítségünkre. Ezt az alábbi támogatási lehetőségek közül választva teheti meg:

1. Pénzügyi átutalás:

Bankszámlájáról közvetlenül is átutalhatja támogatását az alapítvány 11731001-20124953 számú számlájára.

2. Online adományozás:

A www.donably.com/baranyamadar oldalon is befizetheti adományát bankkártyája segítségével. Itt kiválaszthatja, hogy melyik programunkat kívánja segíteni. Lehetőség van arra is, hogy a havonta megújuló támogatási formák közül válasszon. Az online adományozás előnye az adományozó részéről, hogy nem kell bankköltséget fizetni, tehát ez külön nem terheli az adományozó számláját.

3. Palackvisszaváltás:

Ha okostelefonjával lefényképezi a lenti QR-kódot, és azt a palackvisszaváltás során beolvastatja az automatába, akkor a palackokért kapott összeg azonnal megjelenik az alapítvány számláján. Beépített automata esetén a lépések a következők: a palackok bedobálása után→fizetés→banki utalás, majd a kód beolvastatása. Külső automata esetén először a kódot kell beolvastatni, majd a palackok bedobása után a fizetés menüre kell kattintani.

A kód a www.baranyamadar.hu weboldal kezdőlapjáról is letölthető!

4. Webshopadomány:

A Szigetvári Madármentő Állomás működését már az Adjukössze Webshopadomány oldalon keresztül is lehet támogatni, ráadásul a felajánlás nem kerül plusz költségbe. Csupán néhány kattintás, és az online vásárlások utáni 1,5 - 6,0%-nyi adományt a webshopok állják! Számítógépet, laptopot használva a https://webshopadomany.adjukossze.hu/baranya-termeszeti-ertekeiert-alapitvany linkre kattintva lehet kiválasztani az alapítványt. Erről az oldalról kell telepíteni és a böngészőhöz hozzáadni a webshopadomány bővítményt. Ezután a megszokott módon történik a vásárlás, és a boltok oldalán a felugró ablakban kell aktiválni az adományozást. A hirdetésblokkoló akadályozhatja az aktiválást, ezért azt célszerű kikapcsolni erre a rövid időre. A webshoppartnerek közül a booking.com az egyetlen, amelynél a böngészési folyamatot mindenképp a webshopadomany.adjukossze.hu felületről kell indítani, hogy a felajánlások célba érjenek.

Mobilon Android rendszer esetén a Szervezetek menüpontban szintén ki kell választani az alapítványt, a Webshopok fül alatt pedig a kívánt online üzletet, és innen kell indítani a vásárlási folyamatot. Az adományozást csak így lehet aktiválni. Nem szükséges bejelentkezni, a rendszer anonim módon is működik, de a regisztráció lehetővé teszi a felhasználók számára a vásárlások utáni felajánlások követését. iPhone-t használva applikációval lehet adományozni, az iOS-es eszközökön a Safari böngészőhöz külön bővítmény érhető el.