Érdekességek a hollók életéből

• Rendkívül agresszív madár. Fészkelőhelye közeléből minden nagyobb testű madarat, még a nálánál jóval nagyobb ragadozókat is elűzi.
• Baranyában gyakran telepszik meg rétisasok fészkeinek közelében, ahol a sasok által visszahagyott zsákmánymaradékot fogyasztja.
• Dél-Európában már a nagyobb városokban is fészkel, s urbanizálódásának jelei már Magyarországon is tapasztalhatók. Baranyában egy pár belterületi hidroglóbuszon, ill. egy majorság terményszárítóján épített fészket.
• Baranyában - alkalmas helyek hiányában - mindössze egyetlen fészek található sziklafalon, de a hollók már évek óta nem költenek benne.
• Sziklafalakon kerecsenek és vándorsólymok fészkeinek közvetlen szomszédságában is megtelepedhet, ami gyakori revírharcokhoz vezet.
• A legkorábban költő baranyai pár már február 10-én megkezdte a költést. Ebben az évben a fiókák már április 5-én kirepültek.
• Érdekes munkamegosztás mutatkozik a fészek építésekor. A fészekanyagot a tojó hordja, de a fészket csak a hím építi.
• Nyár közepétől kezdve a családok nagyobb csapatokba verődhetnek. Legnépesebb baranyai csapata 140 példányból állt, de az éjszakázóhelyekre behúzó csapatok többször is 50-100 egyedet számláltak.
• Ritka, mint a fehér holló, tartja a mondás. Az 1900-as évek elején Hódmezővásárhely határában egy hollófészekből 2-3 évenként albínó fiókát röptettek ki a szülőmadarak. Ez volt az egyetlen eset a fehér holló előfordulásáról.