|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Alapítványi hírlevél 2026. április | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vissza |
Zöld Baranya - Tettek és eredményekA Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány időszakos hírlevele2026. áprilisAz első fiókákA Szigetvári Madármentő Állomásra igen korán, már március első napjaiban megérkeztek az első fiókák. A forgatókönyv mondhatni a szokásos volt, kivágtak egy tuját az egyik udvarban, de rajta volt a balkáni gerlék fészke. A fiókák szerencsére túlélték a zuhanást, így hozzánk kerültek. Felnevelésük nem okozott különösebb gondot, ma már mindketten a szigetvári városi faunát gazdagítják. Ezt követően megkaptuk az első macskabagoly-fiókát, majd április első harmadában már más madárfajok fiókáit is (fekete rigó, örvös galamb) gondozásba vettük. A java azonban még hátra van! Májustól kezdve sűrűsödik a mentőállomás forgalma, de felkészülten várjuk a dömpinget.
1. kép: A felnevelt balkánigerle-fiókák (Fotó: Bank László)
Stagnáló varjúállomány PécsettÁprilis közepén ismét felmértük a vetési varjú fészkelő állományát a vármegyében. Ennek fontos aktualitást adott, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén országos akciót hirdetett a varjúhelyzet tisztázása érdekében. A baranyai adatok tehát részét képezik majd az országos adatbázisnak. Remélhetőleg más vármegyékben is hasonló alapossággal számolják meg a költő párokat, és ennek köszönhetően majd reális képet kapunk az ország varjúállományának nagyságáról. A számlálás során ezúttal is 10 településen találtunk lakott fészkeket. A varjak fészkelése tavaly óta 16 helyen szűnt meg, viszont 20 helyen alakultak ki új kolóniák. Jelenleg 97 telep szerepel nyilvántartásunkban. A költő párok számát az előző évi 2778 párral szemben idén 2858 párra becsültük, ami mindössze 2,9%-os gyarapodást jelent. A varjúállomány dinamikus növekedése tehát megállt. Emlékeztetőül: tavaly ugrásszerűen, közel 30%-kal nőtt a költő párok száma. Pécsen 13 kisebb telep szűnt meg, de 17 új kolónia jött lére. A költő párok számát 1252 párra becsültük, ami 37 párral kevesebb a tavalyinál. Ennek ellenére csökkenésről nem, inkább az állomány stagnálásáról beszélhetünk, mert a Nagy Imre utcában történt folyamatos fészekleverések miatt nehéz pontos adatokat kapni. A fészküket vesztő párok ugyanis ismét próbálkoztak az utca platánfáin a fészekrakással, de a felmérés szűk időszakában egy részük még valószínűleg nem rakott új fészket sem itt, sem a Kertváros más pontjain. A számlálás során ismét 8 helyen figyeltünk meg 100 párnál nagyobb kolóniát. Ezek térbeli elhelyezkedése a tavalyihoz képest nem változott. A legnagyobb fészektelep ezúttal is a szabadszentkirályi focipálya mellett alakult ki, ahol 310 párra becsültük a költő párok számát. Itt a számlálást már jelentősen nehezíti, hogy néhány fán annyira összeépültek a fészkek, hogy nehéz pontosan meghatározni, hogy az adott fészekösszletben hány pár költhet.
2. kép: Szabadszentkirályi „csendélet” (Fotó: Bank László)
Tavaszi gólyahelyzetIdén az első gólyákat március 9-én figyeltük meg a vármegyében. Ekkor Pécs két pontján is láttuk a város felett átrepülő példányokat (1 magányos példány + 5 példányból álló csapat). Egy nappal később néhány gólya már a fészkeken is megjelent, főleg az Ormánság területén (Csányoszró, Drávaszerdahely, Sellye, Várad). A következő két hétben már erőteljesebb beáramlásnak voltunk tanui. A kedvező időjárásnak köszönhetően Baranya belső területeire is megérkeztek a madarak, több helyen már párban tartózkodtak a fészkeken. A hűvösre fordult hóvégi időjárás viszont már erősen hátráltatta a gólyák vonulását, de becslésünk szerint a helyi költő állomány legalább 55-60%-a már fészket foglalt március végéig. A hónap utolsó napjaiban a korán visszaérkezők már tojásrakásba kezdtek. A húsvéti időszakot követően aztán a hiányzó gólyák is megérkeztek, lakatlan fészket már csak elvétve látni a vármegyében. Az utóbbi három évben Baranya gólyaállománya közel 50 párral gyarapodott. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a márciusi hónapokban az átlagot jóval meghaladó arányban tértek vissza a madarak, ezért kisebb volt a vonulási veszteség. Az idei visszaérkezési adatokat látva remény van arra, hogy tovább nő a fészkelő párok száma, és ismét egy jó gólyás évnek örvendhetünk.
3. kép: Lecsonkolt platánon pihenő gólya (Fotó: Bank László)
Visszatérő pásztorgémekAz utóbbi évtizedben e délről terjeszkedő madárfajt egyre gyakrabban figyeljük meg Baranyában, és ma már nem számít ritkaságnak népeseb csapatainak megjelenése sem. Enyhe teleken már egy-egy áttelelő példánnyal is találkoztunk. Költését sikerült kimutatni a sumonyi halastavakon, és várható, hogy a nagyobb vízfelületek nádasaiban a vármegye más területein is megtelepszik. Idén első nagyobb csapatát április 23-án a kórósi legelőn láttuk, ahol 20 példány szedegetett békésen a fűben, és meglehetősen bizalmasan viselkedtek. Ilyen korai időpontban ekkora egyedszámú csapatot eddig még nem sikerült megfigyelnünk.
4. kép: A kórósi legelőn szedegető pásztorgémek (Fotó: Bank László)
Költésbe kezdtek a jeladós kányákÁprilis elején kaptuk a hírt, hogy 3 jeladós vörös kánya és 1 jeladós barna kánya tartózkodik Baranyában, és nagy valószínűséggel a költőhelyük közelében éjszakáznak. A megadott koordináták alapján a fészkek megtalálása nem okozott gondot. A vörös kányák közül 1 példány 2022-ben, 2 példány 2023-ban kapott jeladót. A 2022-ben született példány már tavaly talált magának társat, de a pár költése eredménytelen maradt. Idén máshol foglaltak revírt, és a tavalyi fészektől 3,5 km-re távolabb raktak új fészket. A másik két madár ebben az évben költ először, tehát 3. életévükben váltak ivaréretté. Közülük az egyik 20 km-re, a másik alig 3 km-re telepedett meg a születési helyétől, és rakta első fészkét a párjával. A barna kánya 2022-ben kapta a jeladót, és a hazai kóborlásai során még nem maradt huzamosabb ideig egyetlen területen sem. Idén a születési helyétől mindössze 2 km-re állt párba, tehát nagyon ragaszkodik az eredeti élőhelyéhez. Új költőhelyek a vércséknekFebruárban a területek tulajdonosaival történt egyeztetés után tovább bővítettük a vörös vércsék fészkelési lehetőségeit. Új költőládákat raktunk ki az adorjási és a sámodi legelőn, a szigetvári sertéstelep környezetében és az egyik lippói erdősávban. A kihelyezett vércseládák száma ezzel 840-re nőtt a vármegyében. Az első ellenőrzéseket április utolsó harmadában végezzük, de ezeken a helyeken jelentősebb ládafoglalásra még nem számítunk. Általában több évre van szükség ahhoz, hogy a vércsék felfedezzék ezeket az új költőhelyeket, és tartósan megtelepedjenek az adott élőhelyen.
5. kép: Az adorjási legelő részlete (Fotó: Bank László)
Vörös kánya - Meddig „él” egy fészek?A már több évtizede folyó fajvédelmi programjaink során 2025-ig bezárólag a fokozottan védett ragadozó madaraknak (rétisas, kányák stb.) és a fekete gólyának összesen 743 fészkét találtuk meg. Minden fészekről pontos adatlapot vezetünk, melyen az élőhely legfontosabb paraméterei mellett az éves költési eredményeket is feltüntetjük. Az adatok feldolgozása segíti az adott faj élőhelyigényének és költési viszonyainak jobb megértését, amit a gyakorlati védelem terén jól tudunk hasznosítani. A nyilvántartás egy érdekes statisztikai elemzést is lehetővé tesz. Mivel egyetlen fészek sem örök, azaz a megtalálást követő években előbb-utóbb megsemmisülnek, a fészkek korára, fennmaradásuk időtartamára vonatkozóan is információkhoz jutunk. Az így kapott adatok pedig rávilágítanak az egyes fajokkal kapcsolatos védelmi tevékenységünk nehézségeire. E fejezetben a vörös kányák fészkeivel foglalkozunk. A kányák 1990-ben történt hazai visszatelepülése óta 77 fészküket találtuk meg Baranyában. Ezek közül 61 fészek semmisült meg az idők folyamán. Az alábbi táblázatban ezeknek a korát mutatjuk be. Az év rovatban a 0 szám azt jelzi, hogy a megtalálás évét követően a fészek már a következő év tavaszára megsemmisült, az esetszám pedig azt jelenti, hogy ez eddig hány alkalommal fordult elő. A többi adat pedig értelemszerűen a későbbi évekre vonatkozik.
A táblázatban látható, hogy a „legidősebb” vöröskányafészek a megtalálást követően mindössze öt évig funkcionált, és a fészkek 45,9%-a már egy év múlva sem létezett. Ez az arány sajnos nem véletlen, mert a kányák ritkán építenek masszív, az időjárási körülményeknek ellenálló fészket. Az oldalágakra vagy a fák koronájába épített fészkeket az erős szél könnyen leveri, ezért azok tartósan nem maradnak fenn. A fészkek átlagos kora mindössze 1,1 év. Mindez rávilágít a megtalálásuk nehézségeire is. Ha egy új revírben észleljük a madarak jelenlétét költési időszakban, akkor általában a lombhullást követően próbálkozunk a fészek megkeresésével. De ha ez a fészek addigra már leesett, akkor hiábavaló minden fáradozásunk! Az új fészkek helyét mindig jelezzük a természetvédelmi hatóságnak és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak is. Innentől kezdve már a hatóság feladata olyan intézkedéseket hozni, ami a fészkelőhely fennmaradását és a költések zavartalanságát biztosítja. A fészkek gyakori leesése miatt viszont előfordulhat, hogy a hatóság (főleg, ha késlekedik az ügyintézéssel) olyan fészekre ad ki korlátozást, ami időközben megsemmisült, tehát már nem is létezik. Ez pedig az erdőgazdálkodók részéről válthat ki jogos ellenérzést. A tulajdonosok, kezelők részéről viszont könnyebbséget jelent, hogy a fészkek rövid élettartamúak, tehát a hatósági korlátozásokat rövid ideig kell fenntartani. Hosszabb távú érvények csak akkor maradnak életben, ha ismét ugyanabban az erdőrészletben építik meg új fészküket a kányák. Gyakran megesik azonban, hogy átmenetileg vagy végleg elhagyják az élőhelyet, ezért a gazdálkodói tevékenység a korlátozások feloldása után szabadon folytatható. A statisztikai elemzés egy másik problémára is rávilágít. A vörös kányák ritkán foglalják el más madárfajok fészkeit, viszont a saját fészkeikkel kapcsolatban merőben más a helyzet. Az alábbi táblázatban mutatjuk be, hogy eddig milyen madárfajok telepedtek meg a kányák fészkeiben. Ez az esetek 24,6%-ban történt meg. Látható, hogy a holló és az egerészölyv pályázik leggyakrabban a kányák fészkeire, és majdnem hasonló számban a fajtársa, a barna kánya is társul ehhez. A vörös kánya egyébként szívesen fészkel a barna kányák közelében, akár 50-100 méteren belül is lehetnek egymás mellett a két faj fészkei. A hollóállomány erősödésével pedig egyre inkább várható, hogy a fészekfoglalással kapcsolatban ez a faj jelenti majd a legnagyobb konkurenciát a vörös kányák számára.
Végül egy utolsó statisztikai adat. Illegális fakitermelés során a fészkek 8,2%-a semmisült meg.
6. kép: Vöröskányafészek oldalágon (Fotó: Németvári Nóra)
Hasznos kezdeményezésJártunkban-keltünkben egy gyöngyszemre bukkantunk Pécsett, a Jókai utca és a Nagy Lajos király utca sarkán. A városüzemeltetés egy beporzóbarát ágyást létesített, amivel a beporzó rovarok fontosságára hívja fel a figyelmet. A tájékoztató táblával ellátott kis közterület méltán érdemel figyelmet, és bízunk abban, hogy a város más területein is hasonló bemutatóhelyek létesülnek.
7. kép: Rovarhotelek (méhecskehotelek) az ágyásban (Fotó: Bank László)
Hasznos kezdeményezésnek tartjuk a városüzemeltetés részéről a buszvárók oldalfalaira kihelyezett ragadozómadár-sziluetteket is. Az ilyen átlátszó felületeknek gyakran nekirepülnek a közelben fészkelő városi madarak, és szerencséjük van, ha kisebb-nagyobb agyrázkódással megússzák. Az esetek többségében azonban nyakukat szegve elpusztulnak. Főleg a verebek, pintyek, rozsdafarkúak és rigók veszélyeztetettek, de találtunk már elpusztult gerléket és galambokat is ilyen helyeken. A sziluettek ugyan nem jelentenek 100%-os biztonságot, de jelentősen csökkentik az elhullások mértékét, ezért mindenképpen figyelemre méltó, hogy a városüzemeltetés az ilyen problémák megoldásán is fáradozik.
8. kép: Ragadozósziluettek az egyik Siklósi úti buszváró falán (Fotó: Bank László)
Kedves Olvasó!Természetvédelmi munkánk folyamatossága és sikeressége, valamint a Szigetvári Madármentő Állomás hatékony működése jelentős részben a magánszemélyek tárgyi és pénzügyi támogatásától függ. Hírleveleinkből lemérhető, hogy az adományokat milyen célokra fordítjuk, illetve azok hogyan hasznosulnak. Amennyiben tevékenységünket fontosnak és eredményesnek ítéli, kérjük, legyen Ön is segítségünkre. Ezt az alábbi támogatási lehetőségek közül választva teheti meg: 1. 1%-os adófelajánlás:Éves adóbevallása során kedvezményezettként a Baranya Természeti Értékeiért Alapítványt jelölje meg! Az alapítvány adószáma: 19036867-1-02. 2. Pénzügyi átutalás:Bankszámlájáról közvetlenül is átutalhatja támogatását az alapítvány 11731001-20124953 számú számlájára. 3. Online adományozás:A www.donably.com/baranyamadar oldalon is befizetheti adományát bankkártyája segítségével. Itt kiválaszthatja, hogy melyik programunkat kívánja segíteni. Lehetőség van arra is, hogy a havonta megújuló támogatási formák közül válasszon. Az online adományozás előnye az adományozó részéről, hogy nem kell bankköltséget fizetni, tehát ez külön nem terheli az adományozó számláját. 4. Palackvisszaváltás:Ha okostelefonjával lefényképezi a lenti QR-kódot, és azt a palackvisszaváltás során beolvastatja az automatába, akkor a palackokért kapott összeg azonnal megjelenik az alapítvány számláján. Beépített automata esetén a lépések a következők: a palackok bedobálása után→fizetés→banki utalás, majd a kód beolvastatása. Külső automata esetén először a kódot kell beolvastatni, majd a palackok bedobása után a fizetés menüre kell kattintani.
5. Webshopadomány:A Szigetvári Madármentő Állomás működését már az Adjukössze Webshopadomány oldalon keresztül is lehet támogatni, ráadásul a felajánlás nem kerül plusz költségbe. Csupán néhány kattintás, és az online vásárlások utáni 1,5 - 6,0%-nyi adományt a webshopok állják! Számítógépet, laptopot használva a https://webshopadomany.adjukossze.hu/baranya-termeszeti-ertekeiert-alapitvany linkre kattintva lehet kiválasztani az alapítványt. Erről az oldalról kell telepíteni és a böngészőhöz hozzáadni a webshopadomány bővítményt. Ezután a megszokott módon történik a vásárlás, és a boltok oldalán a felugró ablakban kell aktiválni az adományozást. A hirdetésblokkoló akadályozhatja az aktiválást, ezért azt célszerű kikapcsolni erre a rövid időre. A webshoppartnerek közül a booking.com az egyetlen, amelynél a böngészési folyamatot mindenképp a webshopadomany.adjukossze.hu felületről kell indítani, hogy a felajánlások célba érjenek. Mobilon Android rendszer esetén a Szervezetek menüpontban szintén ki kell választani az alapítványt, a Webshopok fül alatt pedig a kívánt online üzletet, és innen kell indítani a vásárlási folyamatot. Az adományozást csak így lehet aktiválni. Nem szükséges bejelentkezni, a rendszer anonim módon is működik, de a regisztráció lehetővé teszi a felhasználók számára a vásárlások utáni felajánlások követését. iPhone-t használva applikációval lehet adományozni, az iOS-es eszközökön a Safari böngészőhöz külön bővítmény érhető el.
Köszönjük, hogy segíti munkánkat!
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||