Zöld Baranya - Tettek és eredmények
A Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány időszakos hírlevele
2026. február
Madármentés Szigetváron
Tavaly szeptemberben kedvező időjárás uralkodott, így a fecskék fő vonulási időszakában nem állt elő az a krízis, ami
egy évvel korábban. Ennek köszönhetően a Szigetvári Madármentő Állomásra nem kerültek tömegesen fecskék, de még így is
48 madárfaj 288 példányát fogadtuk be. Ezek közül 228 madarat (79,2%) sikerült visszaadni a természetnek. Összesen 19
fokozottan védett, 189 védett és 20 nem védett példányt engedtünk szabadon. A fokozottan védett fajok közül 8 fehér
gólya, 7 kuvik, 2 gyöngybagoly, valamint 1-1 vörösgém és füleskuvik nyerte vissza szabadságát, míg 1 rétisast további
ápolásra más mentőhelyre szállítottunk. A nagyobb testű védett fajok listáját az egerészölyv (11 pld.), a vörös vércse
(11 pld.) és erdei fülesbagoly (6 pld.) vezette, míg a verébnagyságú fajok esetében molnárfecskéből (19 pld.),
sarlósfecskéből (16 pld.) és széncinegéből (14 pld.) volt a legtöbb. A sikeresen repatriált madarak pénzben kifejezett
értéke 9.525.000 Ft-ot tett ki.
A madarak, ezen belül is főleg a fiókák elhelyezésére szolgáló melléképület átalakítását év végére sikeresen befejeztük,
amihez az Igazságügyi Minisztérium által kiírt állatvédelmi pályázaton nyertük el a felújításhoz szükséges összeg egy
részét (azonosító: CÁSZ-KP-1-2025/1-000269), míg a hiányzó összeget részben egyéni adományokból, részben saját forrásból
biztosítottuk. A beruházással újabb lépést tettünk a mentőállomás befogadóképességének növelése terén.
A korábbi évek enyhe teleihez képest az idei január meglehetősen zord időjárást produkált. A tartós hideg és a vastag
hótakaró megnehezítette a nálunk telelő ragadozó madarak táplálékszerzését. Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy a
vércsék és a gyöngybaglyok sínylették meg leginkább a kedvezőtlen időjárás hatásait. Alig két hét leforgása alatt öt
Baranyában gyűrűzött gyöngybagoly elpusztulásáról is hírt kaptunk. Ezek szomorú érdekessége, hogy egy-egy példány
Horvátországban, ill. Szlovákiában került kézre. A téli mortalitást ez alapján legalább kárpát-medencei, de valószínűleg
közép-európai léptékben érdemes vizsgálni. A pusztulás mértékét Baranyában majd a templomtornyokba kihelyezett
költőládák foglalási adatai alapján tudjuk lemérni az április-augusztusi időszakban.
A madármentő állomásra beszállított madarak között az egerészölyvek domináltak, de ez megszokott jelenség a téli
időszakban. Érdekességnek számít viszont az a hím vörös vércse, melyet legyengülve találták Szigetvár határában. A
gyűrűje alapján tudjuk, hogy öt évvel korábban az egyik Márokon kihelyezett vércseládában látta meg a napvilágot.
Viszont az is biztos, hogy telelésre nem vonult el a délebbi régiókba, és ez majdnem a vesztét okozta. A mentőállomásra
kerülésekor már olyan gyenge volt, hogy enni sem tudott. 4-5 napon keresztül mesterségesen tápláltuk, és csak ezután
kapott annyira erőre, hogy már önállóan is elfogadta a neki felkínált eleséget. Repatriálása közel egy hónapon keresztül
tartott, majd egy másik vércse és két egerészölyv társaságában sikeresen útjára bocsátottuk.
Nem volt ilyen szerencsés az a vércse, melyet Finnországban fiókaként gyűrűztek tavaly júniusban, és Baranyát
választotta telelőhelyül. A Komlóhoz tartozó Kisbattyánban, az egyik ház gyümölcsfája alatt találták meg tetemét
januárban, a születési helyétől 2049 km távolságra. Képletes fejfájára csak ennyi kerülhetett: élt 196 napot.
1. kép: A mároki vörös vércse szabadon bocsátása előtt (Fotó: Bank László)
Telelő vörös kányák
A korábbi évektől eltérően november végén és január második hétvégéjén is figyeltük a baranyai éjszakázóhelyekre
alkonyatkor behúzó, ill. a hajnalban kihúzó vörös kányákat, tehát két alkalommal is bekapcsolódtunk az európai szintű
felmérésekbe. Vizsgálódásainkat részben megkönnyítette, hogy négy jeladós madár is mozgott a vármegyében, ami alapján új
éjszakázóhelyeket sikerült felfedeznünk. A két időpontban kapott adatok jelentős térbeli és számbeli eltérést mutattak.
November végén igen jó látási viszonyok között 87 vörös kányát és 1 barna kányát számoltunk meg. A régebbről ismert
éjszakázóhelyek közül csupán Baksán mutatkoztak a madarak (79 vörös és 1 barna), míg Bogádmindszent határában az újonnan
felfedezett éjszakázóhelyen 8 vörös kánya szállt be egy kicsiny akácfoltba.
A januári számláláskor a ködös, ónos esős, havazásos időjárás alaposan megnehezítette a dolgunkat. A felmérésre
előirányzott három nap közül csak egyetlen alkonyati időszak volt igazán alkalmas a megfigyelésre. Ennek ellenére még
így is 64 vörös kánya és 1 barna kánya került a szemünk elé. A novemberi számláláshoz képest sem a baksai, sem a
bogádmindszenti éjszakázóhelyen nem mutatkoztak a madarak, viszont Páprádon (2 pld.), Szentegáton (37 vörös + 1 barna)
és Szőkén (6 pld.) új gyülekezőhelyet találtunk, és a kányák visszatértek a garéi (19 pld.) éjszakázóhelyre is.
Országos szinten is hasonló volt a helyzet. Míg november végén 29 helyen 556 vörös kányát és 14 barna kányát számláltak
meg a felmérésben résztvevők, addig januárban 24 helyen 479 vörös kánya és 7 barna kánya volt a „zsákmány”.
2. kép: Vörös kánya (Fotó: Molnár Gábor)
Jeladós vörös kányák
Baranyában 2021-2025 között 11 vöröskánya-fiókára került műholdas jeladó. Ezek közül 3 példány külföldön, 4 pedig
Magyarországon pusztult el. A még élő 4 jeladós madár januárban éppen a Dél-Dunántúlon tartózkodott. Az alábbiakban
bemutatjuk azoknak a kányáknak a kóborlását, melyek nem a fészkelőhely közelében pusztultak el, ill. mozgásuk a mai
napig is nyomon követhető. Magyarországon mindössze egyetlen olyan példány került meg, mely nem a fészek közvetlen
közelében pusztult el.
1. sz. madár:
Jeladózva 2021.07.19-én, sérülten kézre került Magyarországon 2021.10.18-án.
A fióka a fészekből való kirepülés után Horvátországon, Bosznia-Hercegovinán és Szerbián keresztül nagy hurkot leírva
visszatért Magyarországra. Ezt követően bejárta a Balatontól északkeletre található területeket, majd az Alföldet
átszelve a szlovák határig jutott. Innen visszatért a Duna vonalába, és viszonylag szűk térségben mozgott egy ideig,
majd az országhatárhoz közel került sérülten emberkézre.
Az 1. sz. vörös kánya útvonala
2. sz. madár:
Jeladózva 2021.07.19-én, elpusztult Szerbiában 2022.03.06-án.
Az 1. számú madár fészektestvére kezdetben a Dráva vonalában mozgott, majd a Dunántúlt átszelve a szlovák határig
jutott. Innen az Alföldön keresztül Szerbia érintésével Bosznia-Hercegovinában tartózkodott huzamosabb ideig, majd
Montenegró északi részét átrepülve ismét Szerbiában bukkant fel, ahol jeladója elnémult. Valószínűleg egy másik ragadozó
madár fogta meg.
A 2. sz. vörös kánya útvonala
3. sz. madár:
Jeladózva 2022.06.26-án, elpusztult Olaszországban 2022.10.10-én.
Ugyanabban a fészekben kapta a jeladót, mint az 1. és 2. számú madár, csak 1 évvel később. Kezdetben viszonylag szűk
területen mozgott, majd Horvátországot, Szerbiát és Romániát érintve visszatért Magyarországra, ahol bekóborolta az
Alföld déli részét. Ezt követően Bosznia-Hercegovinát és az Adriai-tengert átrepülve Olaszország déli részén kötött ki,
ahol szélkerékkel ütközve pusztult el.
A 3. sz. vörös kánya útvonala
4. sz. madár:
Jeladózva 2023.06.18-án, elpusztult Lengyelországban 2023.08.21-én.
Kirepülése után kis ideig a Dél-Dunántúlon tartózkodott, majd Horvátországot átrepülve az Adriai-tenger partvonaláig
ért. Ezt követően keleti irányban haladt, és Bosznia-Hercegovina, valamint Szerbia középső részén át Romániáig jutott.
Innen a Tiszántúl és Szlovákia érintésével Lengyelország középső részéig repült, ahol jeladója elnémult. Pusztulásának
okát nem sikerült kideríteni.
A 4. sz. vörös kánya útvonala
5. sz. madár:
Jeladózva 2022.06.26-án, 2026. januárjában Baranya déli részén tartózkodott.
A 3. sz. madár fészektestvére sokáig csak a születési helye közelében mozgott, majd kisebb kóborlásai során Horvátország
keleti, Bosznia-Hercegovina és Szerbia északi részét érintve visszatért a Dél-Dunántúlra. Határozott őszi vonulása során
Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót és Albániát nyílegyenesen átrepülve Görögországig jutott, majd csaknem
ugyanazon az útvonalon visszatért születési helye közelébe.
Az 5. sz. vörös kánya útvonala
6. sz. madár:
Jeladózva 2023.06.18-án, 2026. januárjában Baranya déli részén tartózkodott.
Ez a madár alig mozdult ki a Dél-Dunántúlról, és innen csak a határ menti horvát területeket érintette kóborlásai során.
A 6. sz. vörös kánya útvonala
7. sz. madár:
Jeladózva 2023.06.18-án, 2026. januárjában Somogy vármegye délkeleti részén tartózkodott.
A fióka sokáig nem hagyta el születési helye környékét, de későbbi kóborlásai során Horvátországon és
Bosznia-Hercegovinán keresztül az Adriai-tengerig jutott. Innen más útvonalon, de szintén ezeket az országokat érintve
visszatért a Dél-Dunántúlra.
A 7. számú vörös kánya útvonala
8. sz. madár:
Jeladózva 2025.06.21-én, 2026. januárjában Baranya déli részén tartózkodott.
Ez a fióka szinte ki sem mozdult Magyarországról, csupán itt-ott a Dráva menti horvát területekre ruccant át. Bejárta a
Dél-Dunántúl egy részét, majd egy keskeny sávban a Duna folyását követve északi irányban a szlovák határig repült,
ahonnan visszatért a születési helye közelébe.
A 8. sz. vörös kánya útvonala
Jeladós barna kányák
Baranyában 2022-2024 között 7 barnakánya-fiókára került műholdas jeladó. Ezek közül 5 példány külföldön pusztult el, és
a még élő 2 jeladós madár januárban az afrikai telelőhelyen tartózkodott.
1. sz. madár:
Jeladózva 2022.06.26-án, jeladója elnémult Szudánban 2023.02.10-én.
A fióka az első vonulása során délkeleti irányban hagyta el Európát, majd déli irányban részben a Nílus folyását követve
jutott el a telelőhelyig, ahol valószínűleg elpusztult.
Az 1. sz. barna kánya útvonala
2. sz. madár:
Jeladózva 2022.07.03-án, jeladója elnémult Görögországban 2022.08.18-án.
A fióka az első vonulása során közel déli vonulási irányt követett, majd Görögország nyugati részén valószínűleg elpusztult.
A 2. sz. barna kánya útvonala
3. sz. madár:
Jeladózva 2022.07.03-án, elpusztult 2022.11.05-én Olaszországban.
A 2. sz. madár fészektestvére első vonulása során a horvát tengerparttól kezdve választott másik útvonalat, és
Szicíliában szélkeréknek ütközött.
A 3. sz. barna kánya útvonala
4. sz. madár:
Jeladózva 2023.06.18-án, jeladója elnémult Görögországban az év őszén.
A fióka első vonulása során délkeleti irányt követett, és valószínűleg elpusztult Kréta szigetén.
A 4. sz. barna kánya útvonala
5. sz. madár:
Jeladózva 2023.06.18-án, jeladója elnémult Szudánban 2025.12.02-én.
A 4. sz. madárnak a fészektestvére szintén délkeleti vonulási irányt választott, és a második vonulását követően a
telelőhelyen valószínűleg elpusztult.
A 5. sz. barna kánya útvonala
6. sz. madár:
Jeladózva 2022.06.26-án, 2026. januárjában még Nigériában tartózkodott.
Az 1. és 7. sz. madár fészektestvére a másik két fiókával ellentétben délnyugati vonulási irányt választott. Úgy tűnik,
ez a madár döntött jól, hisz eddig még baj nem érte.
A 6. sz. barna kánya útvonala
7. sz. madár:
Jeladózva 2022.06.26-án, 2026. januárjában még Szudánban tartózkodott.
Az 1. és 6. számú madár fészektestvére mindegyik alkalommal ugyanazt a vonulási irányt követte, és szerencsére eddig még
minden megpróbáltatást túlélt.
A 7. sz. barna kánya útvonala
Sassors
A történet 2006-ban kezdődött. Ekkor került színes gyűrű az egyik baranyai rétisasfészekben nevelkedő fiókák lábára. A
két fióka közül az egyikről többet nem kaptunk hírt, viszont a másik életútját a leolvasások alapján viszonylag pontosan
ismerjük.
Ezt a fiókát már az első télen megfigyelték a Hortobágyon, és itt a következő években is többször leolvasták a gyűrűjét.
Az egyik pusztai etetőhelyet látogatta előszeretettel, de 2009-ben már a fészkénél is azonosították. A madár tehát
átköltözött Baranyából a Hortobágyra, és ami igazán érdekes, hogy már hároméves korában párba állt (a rétisasok
általában csak a 4-5. életévükben válnak ivaréretté).
Hortobágyi jelenlétét későbbi leolvasások is igazolták, de a fészkénél utoljára 2017-ben látták, majd a pusztai
etetőhelyen 2018-ban kapták ismét lencsevégre. Ezután hosszú szünet következett, mígnem 2024. áprilisában egy másik
etetőhelyen, az elsőtől 12 km távolságra ismét lefotózták. A madáron ekkor már látszottak a sérülés jelei, és mivel csak
rövid távolságokra tudott repülni, az egyik helyi természetvédelmi őr néhány nap múlva befogta. Rövidesen a Fővárosi
Állat- és Növénykertbe került, ahol az állatorvosi vizsgálat során kiderült, hogy a sas fél szemére megvakult, és jobb
szárnyának a vége is hiányzott. Gyenge kondícióját is ezekkel a korábbi traumás sérülésekkel lehetett összefüggésbe
hozni.
Az állatkertben a megfelelő gondozás mellett a madár hamar visszanyerte erejét, de repülési képesség híján, ráadásul fél
szemmel nem lehetett visszaengedni a természetbe. Végleges elhelyezésre ezért a Hortobágyi Vadasparkba került.
Magyarország legidősebb ismert, szabadon élő rétisasa tehát 18 év után vonult „nyugdíjba”, de ez természetesen nem
jelenti életének végét. Európában ismertek fogságba került, 30 év feletti kort megérő rétisasok is. A Baranyából induló
fiókának tehát jó esélye van még hosszabb életkor elérésére, hisz a megfelelő tartási körülmények biztosítottak számára.
3. kép: A fióka ebből a fészekből repült ki (Fotó: Bank László)
Gyűrűs vagy nem gyűrűs?
Gyöngybagolyvédelmi programunk során a megfigyelt, vagy valamilyen módon kézre került baglyokról részletes
nyilvántartást vezetünk. A már negyedszázados adatsort elemezve tudjuk, hogy a gyűrű nélküli, illetve a gyűrűs madarak
kétharmad-egyharmad arányt képviselnek, tehát a gyűrű nélküli megkerülések kétszer annyiak, mint a gyűrűsek. Ez alapján
nagyjából következtetni lehet az egyházi épületeken kívül költő párok számára, így a teljes baranyai populáció
nagyságára is, mivel a templomtornyokba kihelyezett költőládákban az összes fiókát meggyűrűzzük. Ez a becslés
természetesen csak hozzávetőleges pontosságú lehet, de az adatok mégis némi támpontot nyújtanak a költő párok összes
számának meghatározására vonatkozóan.
Tavaly 44 gyöngybagolyról kaptunk adatokat, és ezek közül csak 12 példány (27,3%) viselt gyűrűt. Ez jóval kevesebb a
sokéves átlagnál. A kézre került madarak közül 16 példányt autó ütött el, 11 példány ismeretlen okból, 2 példány
valószínűleg mérgezés következtében hullt el, 1 példány pedig épületben rekedve éhen pusztult. Ezen kívül 11 példányt
élve fogtunk be, míg 3 példányon befogás nélkül figyeltük meg a gyűrű jelenlétét vagy hiányát,.
Az adatok alapján az a következtetés vonható le, hogy napjainkban a gyöngybaglyokra a közlekedés jelenti a legnagyobb
veszélyt, bár ez a pusztulási mód nyilván túlreprezentált, hisz a közutak mellett lehet legkönnyebben megtalálni az
elhullott példányokat. Örvendetes viszont, hogy nem kaptunk hírt áramütésben elpusztult baglyokról, ami az utóbbi két
évtizedben az áramszolgáltató madárvédelmi beavatkozásainak hatékonyságát jelzi.
Adatbázis a madarakról
Számítógépes nyilvántartásunkban 1960-ig visszamenőleg szerepelnek a madarakra irányuló célzott terepbejárások és az
alkalmi megfigyelések eredményei. Eddig közel egymillió rekordnyi adatot rögzítettünk, és a bevitel ellenőrzését
folyamatosan végezzük. Az éves adatbázisokat közkinccsé kívánjuk tenni az érdeklődők számára, ezért honlapunkra már két
évvel ezelőtt elkezdtük felrakni a statisztikákat az egyéb kimutatásokkal együtt (pl. évente megfigyelt madárfajok
száma, a megfigyelésekkel érintett települések száma). Eddig az 1960-2002 közötti évek rendszerezésével végeztünk. Ebben
az időszakban a megfigyelők 22 498 jelentést küldtek be, és 268 madárfaj jelenlétét igazolták a vármegyében. A honlapra
336 086 adatrekord került fel, a megfigyelt példányok száma pedig 11 146 240 volt. Aki kedvet érez a baranyai madárvilág
részletesebb megismerésére irányuló számítógépes kalandozáshoz, annak mindenképpen ajánljuk a www.baranyamadar.hu
weboldalunk „Madárfaunisztika” menüjének megtekintését, ill. az év végéig felkerülő újabb adatbázisok folyamatos
figyelemmel kísérését.
4. kép: A fenyérfutó ritka vendég Baranyában (Fotó: Stölkler Nándor)
Kedves Olvasó!
Természetvédelmi munkánk folyamatossága és sikeressége, valamint a Szigetvári Madármentő Állomás hatékony működése
jelentős részben a magánszemélyek tárgyi és pénzügyi támogatásától függ. Hírleveleinkből lemérhető, hogy az adományokat
milyen célokra fordítjuk, illetve azok hogyan hasznosulnak. Amennyiben tevékenységünket fontosnak és eredményesnek
ítéli, kérjük, legyen Ön is segítségünkre. Ezt az alábbi támogatási lehetőségek közül választva teheti meg:
1. 1%-os adófelajánlás:
Éves adóbevallása során kedvezményezettként a Baranya Természeti Értékeiért Alapítványt jelölje meg! Az alapítvány adószáma: 19036867-1-02.
2. Pénzügyi átutalás:
Bankszámlájáról közvetlenül is átutalhatja támogatását az alapítvány 11731001-20124953 számú számlájára.
3. Online adományozás:
A www.donably.com/baranyamadar
oldalon is befizetheti adományát bankkártyája segítségével. Itt kiválaszthatja, hogy melyik programunkat kívánja
segíteni. Lehetőség van arra is, hogy a havonta megújuló támogatási formák közül válasszon. Az online adományozás előnye
az adományozó részéről, hogy nem kell bankköltséget fizetni, tehát ez külön nem terheli az adományozó számláját.
4. Palackvisszaváltás:
Ha okostelefonjával lefényképezi a lenti QR-kódot, és azt a palackvisszaváltás során beolvastatja az automatába, akkor a
palackokért kapott összeg azonnal megjelenik az alapítvány számláján. Beépített automata esetén a lépések a következők:
a palackok bedobálása után→fizetés→banki utalás, majd a kód beolvastatása. Külső automata esetén először a kódot kell
beolvastatni, majd a palackok bedobása után a fizetés menüre kell kattintani.
5. Webshopadomány:
A Szigetvári Madármentő Állomás működését már az Adjukössze Webshopadomány oldalon keresztül is lehet támogatni,
ráadásul a felajánlás nem kerül plusz költségbe. Csupán néhány kattintás, és az online vásárlások utáni 1,5 - 6,0%-nyi
adományt a webshopok állják! Számítógépet, laptopot használva a
https://webshopadomany.adjukossze.hu/baranya-termeszeti-ertekeiert-alapitvany
linkre kattintva lehet kiválasztani az alapítványt. Erről az oldalról kell telepíteni és a böngészőhöz hozzáadni a
webshopadomány bővítményt. Ezután a megszokott módon történik a vásárlás, és a boltok oldalán a felugró ablakban kell
aktiválni az adományozást. A hirdetésblokkoló akadályozhatja az aktiválást, ezért azt célszerű kikapcsolni erre a rövid
időre. A webshoppartnerek közül a booking.com az egyetlen, amelynél a böngészési folyamatot mindenképp a
webshopadomany.adjukossze.hu felületről kell indítani, hogy a felajánlások célba érjenek.
Mobilon Android rendszer esetén a Szervezetek menüpontban szintén ki kell választani az alapítványt, a Webshopok fül
alatt pedig a kívánt online üzletet, és innen kell indítani a vásárlási folyamatot. Az adományozást csak így lehet
aktiválni. Nem szükséges bejelentkezni, a rendszer anonim módon is működik, de a regisztráció lehetővé teszi a
felhasználók számára a vásárlások utáni felajánlások követését. iPhone-t használva applikációval lehet adományozni, az
iOS-es eszközökön a Safari böngészőhöz külön bővítmény érhető el.
Köszönjük, hogy segíti munkánkat!