Kerecsensólyom

(Falco cherrug)

Elterjedés

 A kerecsensólyom költőterülete Közép-Európától kezdve Ukrajnán, Oroszországon és Kazahsztánon át Kínáig, Mongóliáig terjed. A Kárpát-medence az elterjedésének nyugati határát jelenti.

Élőhely

 A fákkal, sziklás részekkel tarkított sztyeppei élőhelyek és félsivatagok madara, de a dombvidékeken és a magashegységekben is megtelepszik, ha zsákmányszerzésre alkalmas rövid füvű gyepeket talál. Kedveli a sziklaképződményekkel tarkított nyílt részeket és a folyóvölgyek sziklafalait, ahonnan jó rálátás nyílik a fészkelőhely környezetére. Európában elsősorban a fasorokkal, ligetekkel, kisebb erdőkkel vegyes, nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken és az ezekhez kapcsolódó folyómenti ligeterdőkben fészkel.

Fészkelés

 Fészket nem épít. Elsősorban a nagyobb testű madarak (ölyvek, sasok stb.) fészkeit foglalja el, de a sziklafalak párkányain is költ. Szívesen fészkel a nagyfeszültségű távvezetékek oszlopaira kihelyezett mesterséges költőládákban is. Évente egyszer költ, de a költés korai meghiúsulása esetén pótköltése is lehetséges. A tojásrakás március közepétől április első tíz napjáig kezdődhet. A tojó naponta, kétnaponta rakja le a tojásokat, és a második tojás lerakása után kezdi meg a kotlást. A fészekalj 2-6 tojásból áll, de a 6 tojásos fészekaljak igen ritkák. Főként a tojó kotlik, a hím csak rövid időre váltja fel. A kotlási idő 32-33 nap. A fiókák 42-47 nap elteltével repülnek ki.

Táplálkozás

 Táplálékának nagy részét főleg közepes termetű rágcsálók (ürge, hörcsög) alkotják, de elejti a kisebb, pocok nagyságú fajokat is. Ezek hiányában elsősorban seregély és galamb méretű madarakat zsákmányol.

Vonulás

 A közép-európai állomány csak részben vonuló, főként az öreg párok télen is helyben maradnak. A fiatal madarak önállósodásuk után nagy területeket bekóborolnak. Keleti irányban Oroszországig, Kazahsztánig, nyugati irányban az Ibériai-félszigetig is eljutnak. Ezután rendszerint visszatérnek a fészkelőhely közelébe, majd október-december között határozott vonulásba kezdenek. Többnyire délnyugati irányban hagyják el a Kárpát-medencét, majd az Adriai-tengert elérve kettéágazik az útvonal délnyugat és délkelet felé. Egy részük a Földközi-tenger északi medencéjének partvidékén telel, másik részük a tengert átrepülve Afrikában a Száhel-övezetig is eljut.

  Állománynagyság

 Világállománya 6 100 - 14 900 párra becsülhető, de Európában ennek csak töredéke, alig 5%-a él. A hazai költő párok száma 180-200 pár között mozog. Baranyában 1993 óta nem fészkelt, de 2023-ban 1 pár ismét költött.

Természetvédelmi státusz

 A kerecsensólyom fokozottan védett madárfaj. Természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.

Védelmi lehetőségek

 Hazai állománya jelenleg stabil. Korábban a fészekaljak kiszedése, a felnőtt madarak solymászatra történő befogása komoly problémát jelentett a fajra nézve, de a védelmi intézkedések hatékonyságának köszönhetően ez az illegális tevékenység mára gyakorlatilag megszűnt. Megtelepedése elősegíthető az egyik legfontosabb táplálékállatának, az ürgének az arra alkalmas gyepterületekre való visszatelepítésével. A nagyfeszültségű hálózatok oszlopaira szerelt költőládákkal pedig a háborítatlan fészkelőhelyeket lehet biztosítani a kerecsenek számára. A középfeszültségű szabad légvezetékek oszlopainak leszigetelésével, madárbaráttá történő átalakításával az áramütés okozta pusztulásokat előzhetjük meg. A fészkelések zavartalanságának biztosításával az eredményes költések száma növelhető.